XXI. tétel: A jelenkor
B, Miért és hogyan omlott össze a “létező szocializmus”?

  1, Az MSZMP – tömegbázis nélkül:
          - Hruscsov Kádár Jánost szemelte ki arra a feladatra, hogy helyreállítsa a kommunista párt egyeduralmát Magyarországon.
          - A kilátástalan harc néhány nap alatt véget ért.
          - Az utakon szovjet egységek járőröztek, helyüket előbb a pufajkások, majd a munkásőrök vették át.
          - az MSZMP csekély számú tagsággal rendelkezett, a munkástanácsok újra sztrájkokat szerveztek. Megjelent a főváros
             lakóházain a “MUK” (=Márciusban újrakezdjük!) felirat. Az ENSZ (Egyesült Nemzetek Szövetsége) követelte a szovjet
             csapatok kivonását.

  2, A terror: Az ellenállásra Kádárék terrorral válaszoltak:
           1, statáriumot vezettek be,
           2, megkezdődtek a letartóztatások,

    - a “pufajkások” vadásztak a forradalom résztvevőire.
    - Az új karhatalom szervezője Münnich Ferenc volt.
    - 1956 decemberében belelőttek a salgótarjáni tüntetőkbe. Felszámolták a munkástanácsokat.

  3, Nagy Imre kivégzése: Nagy Imrét hazug ígéretekkel kicsalták a követségről, Romániába hurcolták.
          - Az MSZMP meghirdette a “kétfrontos harcot” a dogmatisták (Rákosi-vonal) és a revizionisták (Nagy Imre-vonal) ellen

          - 1956-ot ellenforradalomnak minősítették.
          - 1958. június 15-én megszülettek a halálos ítéletek: Nagy Imrét, Gimes Miklóst és Maléter Pált másnap, június 16-án
             végezték ki; rajtuk kívül ezreket sújtottak börtönbüntetéssel / internálással.

  4, Mérséklődő diktatúra:
         - 1961-ben Kádár meghirdette az új belpolitikai irányelvet: “Aki nincs ellenünk, az velünk van”
         - 1963-ban közkegyelemben (amnesztia) részesítették a politikai foglyokat; de a szabadon bocsátottak még sokáig megfigyelés alatt álltak.

  5, A gazdasági helyzet: a kádári rendszer javítani akart a gazdasági helyzeten.
        - Béremeléseket hajtottak végre, megszüntették a “kulákok” üldözését, a kötelező beszolgáltatási rendszert.
        - Később visszatértek a tervutasításos rendszerhez.

  6, Belpolitika a ‘60-as években:
        - 1956 után Magyarországon az MSZMP volt az egyetlen párt, vezetésében a “demokratikus centralizmus” érvényesült.
        - Minden szál Kádár János kezében futott össze. A döntésekbe nem engedett beleszólást.
        - Az egyetlen ifjúsági szervezet a Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) volt.
        - A minisztériumok pártutasítások alapján dolgoztak.
        - A szakszervezetek tevékenysége leginkább az üdülések szervezésére korlátozódott.

  7, A “Frizsider szocializmus”:
       - A magyar társadalom egyjelöltes választásokon jelezhette létezését, gyarapíthatta javait.
       - Elterjedt a frizsider, a mosógép, a televízió, egyre több lett az autó. A rendszer szimbóluma a Trabant lett.

  8, Javuló infrastruktúra: a 60-as években folytatódott a metróépítés, helyreállították az Erzsébet hidat.
        - Új gazdasági mechanizmus: 1968. január 1-jén vezették be az új gazdasági mechanizmust. (Nyers Rezső és köre)
        - Magyarországot 1965-1975 között a szocialista tábor “legvidámabb barakkjaként” tartották számon.
        - Az ár- és bérviszonyok változatlanok maradtak.

  9, A csehszlovákiai bevonulás: Csehszlovákiában Alexander Dubček vezetésével az “emberarcú szocializmus” megteremtésén fáradoztak.
        - Magyarország is csatlakozott a beavatkozó országokhoz.
        - A gazdasági reformok megtorpantak.

 10, A kultúrpolitika:
        - A Kádár- rendszer fő kultúrpolitikusa Aczél György volt.
        - A művészeti alkotásokat 3 kategóriába sorolták: 1. támogatott művek, 2. tűrt művek, 3. tiltott művek
        - Megjelent és elterjedt a farmernadrág, a Coca-Cola és a rockzene.

 11, A reformok vége:
        - A ’70-es évek elején Magyarországon is felülkerekedtek a konzervatív erők.
        - 10 milliárd dollár hitelt vett fel az ország.
        - 1979. december 26-án a szovjet egységek hatalomra segítették a Moszkva-barát Babrak Karmal rezsimjét.
           Válaszul Jimmy Carter leállította a fejlett tudományos technológia átadását és a mezőgazdasági áruk szállítását a Szovjetunióba.

 12, Új fegyverkezési verseny: az afganisztániak elhatározták, hogy korszerű, Pershing-II típusú rakétákat fognak elhelyezni
           Nyugat-Európában, főleg az NSZK területén.

       - Az 1980-ban elnökké választott Ronald Reagan (1980-1988) legfőbb célja a Szovjetunió visszaszorítása volt.
       - 1983-ban új fegyverkezési programot indítottak el: elkezdték az űrpajzs kifejlesztését.

 13, A lengyel kísérlet: 1980 augusztusában az áremelésekà sztrájkokhoz vezettek.
        - ősszel megalakult a gdański sztrákbizottság vezetésével a kommunista párttól (LEMP) független szakszervezet; a Szolidaritás,
          vezetője: Lech Waleşaà nagyobb politikai erő.
        - Jaruzelski tábornok szükségállapotot vezetett be 1981-ben.
        - Sikerült elkerülni a szovjet beavatkozást.

 14, Gorbacsov hatalomra jutása: 1982-ben Jurij V. Andropov került Brezsnyev helyére.
        - 1985-ben Mihail Sz. Gorbacsov került az SZKP élére. Az 1986-os XXVII. Kongresszusán meghirdette az “átépítés” (peresztrojka)
          és a “nyitottság” (glasznoszty) híres jelszavait. A külpolitikában az újabb hidegháború lezárását szorgalmazta.

 15, Közép- és Kelet-Európa a szabadság felé:
        - Gorbacsov fegyverzetkorlátozási és leszerelési megállapodásokat írt alá az Egyesült Államokkal. Lemondott a kommunista
          mozgalmak támogatásáról.
        - Az 1989-es máltai találkozón Gorbacsov megegyezett George Bush (1988-1992) amerikai elnökkel, hogy hozzájárul Közép- és
          Kelet-Európa szabad fejlődéséhez.

 16, Ceauşescu politikája:
       - a belpolitikában Nicolae Ceauşescu terrorja és személyi kultusza érvényesült à pl.: a magyarság hátrányos megkülönböztetése.

 17, A romániai forradalom: 1989-ben összeomlott a rendszer.
       - December 17-én Temesvár lakossága megakadályozta, hogy a hatóságok őrizetbe vegyék Tőkés Lászlót.
       - Ceauşescu-ellenes tüntetésekre került sor. A román belügyi alakulatok (a “Securitate” egységei) értelmetlenül, kegyetlenül
         gyilkolták az ellenzékieket és a békés polgári lakosokat is. A fegyveresek nagy része átállt a felkelők oldalára à államcsínyre gyanakodtak.

       - december 25-én népirtás és a gazdaság romba döntésének vádjával kivégezték a Ceauşescu - házaspárt.
       - az államelnök Ion Iliescu lett.

 18, A német egység:
         - 1989 májusától (az osztrák-magyar határ megnyitása) a Magyarországon tartózkodó keletnémet polgárok többsége
           távozott Ausztrián keresztül Nyugat-Németországba.
         - A menekülthullám csúcsa: a “páneurópai piknik” nevű esemény.
         - Novemberben hozzákezdtek a berlini fal lebontásához.
         - Októberben lemondott Erich Honecker, 1990-ben helyreállt a német állam egysége.
         - Egész Közép- és Kelet-Európa átalakult a szovjet változások után.
         - Európában mindenhol sikerült megdönteni az egypárti kommunista diktatúrát. (1990)
         - Vaclav Havel államelnök, Alexander Dubček a parlament elnöke lett.